2013. szeptember 6. 

Naszóval. Münchenben legalább két állomás van. Én a Hauptbahnhofról és a Süd-ről tudok. Mivel a CS-es sráccal az előbbinél kellett találkoznom, ezért gondoltam oda veszem meg a jegyem is. A Mühldorf-München szakaszon vmilyen építkezés, felújítás van, ezért vonatpótló buszok mennek. Nem baj, szépen elmagyarázta nekem az eladó csaj, hogy hogyan működik, mert nem ám az van, hogy végig megy a busz, nem, el kellett menni Dorfenbe, és ott fel kellett szállni a vonatra. A jegyemet meg a Hauptbahnhofig kértem, de a Süd-be adta, na jó mondom nem verem ki a hisztit, igazából metróval úgyis el tudok jutni oda, ahova akarok, meg a HB-ra később ment volna csak vonat. Nagyon meglepődtem, amikor hallottam, hogy a kalauz srác, amikor kérte a jegyeket megköszönte németül, angolul és MAGYARUL, de persze, amikor hozzám ért oda, már csak németül tolta, pedig úgy mondtam volna neki, hogy nagyon szívesen :D

A Süd-ről metróval bementem a Marienplatzig, annyira nem is volt messze. Ami ott fogadott, az elég érdekes volt. Gyönyörű épületek, és mindenhol felújítás. Elég illúzióromboló volt. Ez a tér München központja. Ahogy a metróból kiléptem, a régi városházát láttam meg (amit lefényképeztem, de eltűnt a kép). Itt található még az új városháza is, ami egy neogótikus épület és 1867 és 1908 között épült. Tetején található a város szimbóluma, a Münchener Kindl. Itt hallhatjuk a torony Glockenspielje-t (harangjáték) bizonyos időpontokban. A harangjáték része az erkélyen megjelenő több mint 30 figura, amelyek két jelenetet elevenítenek fel. Az alsó sorban az ún. Schäfflertanz, a felsőben V. Vilmos bajor herceg Lotaringiai Renátával kötött házassága alkalmából rendezett lovagi tornára emlékeztet.

Innen még elmászkáltam egy kicsit sétálni és mit találok? Egy hatalmas piacot, a nagy része már zárva volt, de még volt, ahol árultak. A külső részen zöldséges, gyümölcsös. És a belső részen? Naná, hogy egy sörkert... Nagyon jó lehet ott leszedni az asztalokat...:D Sétálgattam még a téren, aztán beültem kajálni egy olasz étterembe, ahol megittam életem legrosszabb kávéját. Lasagne-t rendeltem, amihez ugye hozzá vagyok szokva, hogy otthon van benne anyag rendesen. Megkérdeztem, hogy miből áll. Tészta hús, tészta hús, tészta hús. Mondom akkor ide egy adagot, de a várakozásokat alulmúlta hús tekintetében... Kb az utolsó tésztaréteg alatt volt... na mindegy, azért finom volt. 

Innen elsétáltam a HB-ra, ahol lett volna a találkozóm a sráccal, de még volt időm, úgyhogy elmentem sétálni. Megláttam egy kirakatot, ahol bélyegek, és régi pénzek voltak. Kerestem hátha megtalálom Magyarországot, amikor odajött hozzám egy bácsi, hogy segítsen-e, mert ő gyűjti őket, és tud mindent, és elkezdett magyarázni. Nagyon lelkes volt. Utána visszamentem a találkahelyre, várok, 10-re beszéltük meg Chris-szel, csak úgy tűnik a pontos helyet nem fixáltuk, mert ő bent várt, én meg kint, kb 3 perccel 10 után már szólt, hogy mégis hol a fenében vagyok :D Tényleg pontosak a németek. Meginvitált egy sörre, aztán sörrel a kezünkben metróztunk... amit azért elég furának találtam. Nagyon jó fej srác, egy kis meleg beütéssel.  :D Amikor odaértünk hozzá, mondta, hogy kicsit kitakarított... hát tényleg csak kicsit, na mindegy, ez férfiaknál biztos más :D Dumálni nem sokat tudtunk már, kb 2 órát, mert mindketten nagyon fáradtak voltunk, másnap meg 9 körül indultam az állatkertbe, ami egy kisebb csalódás volt. A nyíregyházi állatkert ezerszer jobb! Magyarország-Németország 1-0. Délután már nem volt erőm visszamenni a belvárosba, úgyhogy az állomás felé vettem az irányt. Fel a vonatra, el Dorfenig, onnan egy másik faluba busszal, onnan megint vonattal Mühldorfig... Eseménydús volt az biztos.